A szakítás

Andy
 Zajt hallottam ezért felindultam a lépcsőn. Hirtelen valami töréshang ütötte meg a fülemet, majd kisebb sikoltás. Gyorsítottam a tempón, majd felérve a dühöngő Juliettel, a Sky-ból cserépdarabokat kihúzó Ash-sel és a vérző Sky-jal találtam szemben magam. Tátva maradt a szám, vajon mi a faszt csinálnak? Juliet amint meglátott hozzám rohant, majd arcomba kezdett üvölteni:
-TE ALJAS FÉREG! EZZEL A RIBANCCAL CSALSZ MEG? TÉNYLEG?- üvöltött magából kikelve. -HOGY A FENÉBEN KÉPZELTED EZT, HMM?
-Mégis miről beszélsz?- kérdeztem, de azonnal eszembe jutottak az egy hónappal ezelőtti buli képei.
-TUDOD TE AZT JÓL, NE JÁTSZD MEG MAGADAT! NE VÉDD A KIS KURVÁDAT!
-BASSZAD MEG TE LELÉPTÉL SÉRTŐDÖTTEN, ÉN MEG BEPIÁLTAM. -már én is üvöltöttem. -SKY NEM TEHET SEMMIRŐL, Ő NEM VOLT MAGÁNÁL.-szinte szétrobbant a fejem, de igazából az idegesített, hogy kurvának hívta Sky-t...
-MENJÉL A BÜDÖS FRANCBA-üvöltött még egy utolsót Juliet és bement a szobájába. Kattanás hallatszott, majd csapkodás, végül pedig csönd.

Sky
Mi csak álltunk ott, nekem sírni támadt kedvem. Arcomon végig folytak a könnyek, Ash karját lelökve magamról befutottam újdonsült szobámba. Kintről újabb üvöltözés hallatszott, én meg úgy éreztem magamat, mint az, aki mindent elront, pedig én igazán nem akartam problémát okozni. Leültem ágyamra és sírtam. Végül Ashley lépett be, mikor látta, hogy bömbölök oda ült mellém és átkarolt. Ash mindig nagyon kedves, jószándékú, utálja a veszekedést és mindenkit szeret jobb kedvre deríteni, igazi barát. Átöleltem és azt suttogtam:
-Nem akartam bajt okozni.
-Nem Te okoztad a bajt, hanem Andy- szólt gyengéden, majd egy puszit nyomott a fejem búbjára.
-Elkéne mennem-szóltam, majd készültem felállni, de Ash visszahúzott.
-Nem mész te sehová!
Még sokáig voltunk kettesben a szobában, sírtam, majd végre elterelte a figyelmemet. Több, mint 1 óráig ültünk és beszélgettünk, majd mikor már Ash úgy érezte kint már nincs csata akkor kiléptünk. A ház szinte üres volt, lementünk a nappaliba, sehol senki. Ő hozott egy kis teát nekem, hogy jobb legyen a kedvem, majd bekapcsolta a TV-t. Nem tudtam a műsorra figyelni, de valamennyire már jobban éreztem magam. Ash átkarolt, majd nekidőltem mellkasának. Néha fel-felnéztem arcára, ő meg néha le az enyémre, de egy szót sem szóltunk egymáshoz. 10 perc után elkezdtem reszketni, mert fáztam mire ő szorosabban magához vont, már nem a filmre hanem rám figyelt. Egymás szemébe néztünk percekig, majd megszólalt kábult hangon:
-Gyönyörűek a szemeid-mire egy kisebb kacajt hallattam. Hirtelen kicsapódott az ajtó, mire mindketten odanéztünk. A bejáratnál a méreggel teli Andy száguldott befele. Amint meglátott minket leblokkolt, csak nézte ahogyan Ash mellkasán van a fejem és ő magához von ahogy csak tud. Meglepődött arcán szomorúság is tükröződött, majd tovább indult, de most már lassan. Ashley megmozdult, mire én felemelkedtem, hagytam hadd menjen utána.

Andy
Együtt lennének? Kétlem, az nem lehet, Ashley tudja, hogy tetszik nekem, sosem tenne ilyet. Szobámban leültem az ágyra. Juliettel való szakításomat nem így képzeltem el. Belépett Ash a szobámba, tekintetem már mindent megértett. Juliet lelépett, szakítottunk és borzalmasan érzem magam.
- Csak, hogy tudd -kezdte - Sky borzalmasan sírt és csak azért voltunk úgy- belsőm reszketni kezdett, hogy Sky-nak fájdalmat okozott ez.
-Hogy van?
-Jobban, nincs túl sok seb a karján és nem túl nagyok, de a lelke szomorú. Úgy érzi ő tehet róla- lehajtottam a fejem. Sky nekem mindennél többet jelentett.
-Azt hiszem jobb lenne ha egy ideig békén hagynám -szóltam elhalóan.
-Lehet.
Beszélgetésünk ezzel véget is ért. Borzalmasan aludtam az este, de nem hiszem, hogy ezzel egyedül voltam, néha mintha apróbb hüppögések jöttek volna abból a szobából amit Sky-nak ajándékoztam. Nem akartam neki ekkora fájdalmat okozni, s a gondolat, hogy miattam szomorú az még jobban lehangolt, merthogy miattam érzi úgy, hogy mindent elront. Álmomban Sky szememre vetette, hogy mindenkinek fájdalmat okozok, aztán Juliet kiabált velem... végül a legborzalmasabb az volt amikor Sky-t láttam Ashley-vel, amint épp csókolóztak, s erre felébredtem. Éjszaka közepén ébredtem, a hold sütött be a szobába, homlokom izzadt volt. Reggel hamar elmentem otthonról, ahogy a következő 7 napon át, szerettem volna, ha Sky megnyugszik, ami nélkülem jobban megy. Mindig későn érkeztem haza, nehogy összefussunk, ez persze óriási erőfeszítést és fájdalmat okozott számomra. Minden egyes nap valaki másnál lézengtem, egyszer még a szüleimhez is elmentem. a 7. nap végére már teljesen kivoltam, hogy nem láthattam Őt, tökéletes arcára gondoltam és gyönyörű nevetésére, elhatároztam, hogy holnap nem megyek el, végre látni fogom.